Hitel

 Ujra élet van a való világ villájában hisz elindúlt a való világ 5-ödik szériája. A leg érdekesebb embertől aleg hétköznapibbakig mindenki jelenlehet. Alfahim, plázacica, helzes pasi de még Alekosz exei kozül is vannak szereplők.

weboldal látogatottság növelés

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban eddig 914 kisvállalkozás vett fel 4,7 milliárd forint mikrohitelt - derült ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. legfrissebb összesítéséből.

Az európai uniós támogatással megvalósuló Új Magyarország Mikrohitel Programban 2008 januárban folyósították az első mikrohitelt.

A legkelendőbb az Új Magyarország Mikrohitel a közép-magyarországi régióban, ahol 1,2 milliárd forintot helyeztek ki a közvetítők, ezen belül Budapesten 147 vállalkozás 781 millió forintot meghaladó értékben vett fel mikrohitelt, Pest megyében pedig 98 vállalkozás kapott 488 millió forint mikrohitelt.

Budapesten átlagosan 5,3 millió forintot, Pest megyében 4,9 millió forintot vettek fel. Jelentős az érdeklődés az Új Magyarország mikrohitel iránt Baranya megyében is, ahol 96 vállalkozás vett fel 475 millió forint hitelt, az átlagos hitelösszeg 4,9 millió forint volt.

Az átlagos hitelösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 6,1 millió forint. A megyében 31 vállalkozásnak van 188 millió forint mikrohitele.

Eddig Békés, Vas és Komárom-Esztergom megyében éltek a legkevésbé a vállalkozások a mikrohitelezés lehetőségével. Békés megyében 15 vállalkozás 70 millió forint, Vas megyében 17 vállalkozás 83 millió, Komárom-Esztergom megyében 19 igénylő 80 millió forint hitelt vett fel.

Mikrohitelezésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programban 48,5 milliárd forint, a Közép-Magyarországi Operatív Programban 2,8 milliárd forint keret áll rendelkezésre 2007-2013. között, visszatérítendő támogatásként.

Egy hét alatt több mint 1 százalékponttal lett olcsóbb a magyar adóskockázat árazása a londoni piacon. Jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre kevesebb mint 530 ezer euróba kerül, a múlt hét végi 630 ezer euró helyett.

Meredeken csökkent a héten, és különösen ma a magyar szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) jegyzése a londoni adósságpiacon, jelezve, hogy a befektetői megítélés szerint enyhül a magyar államadósság-törlesztés leállásának - a CDS-árazásokból ítélve eddig sem túl magasnak tartott - kockázata.

A cég ma 5,3 százalék alatti magyar CDS-árazásokat mért, és a magyar adósságbiztosítási díj a múlt hét végén még 6,30 százalékos eddigi csúcsponton járt.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre kevesebb mint 530 ezer euróba kerül, a múlt hét végi 630 ezer euró helyett.

A CMA DataVision pénteken kiemelte a magyar adósságot mint a legnagyobb mértékben olcsóbbodó biztosítási díjú szuverén adósságok egyikét. A cég naponta közli a CDS-árazások aktuális változásainak listáját, külön táblázatokba szedve az aznapi legjelentősebb változásokat, és a pénteki felsorolásban feltüntetett szuverén adósok közül Magyarország államadósságának piaci biztosítási árazása szűkült a legmeredekebben.

A közép-európai EU-térségben Csehország és Lengyelország piaci adósságbiztosítási árai is estek.

A jelenlegi közép-európai - köztük a magyar - CDS-árazások messze járnak a súlyos stresszhelyzetben lévőnek tekintett térségi gazdaságok adósságbiztosítási áraitól.

A CMA DataVision által nyilvántartott tíz legkockázatosabb szuverén adós listáját ma is Ukrajna vezette, 40,7051 százalékos aktuális CDS-árazással. Az ukrán adósságbiztosítás ára a múlt héten járt 50 százalék felett is.
 

"Nem tudta stabilizálni a magyar pénzügyi rendszert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele, sőt a helyzet ma lényegesen rosszabb, mint a csomag előtt" – mondta Heim Péter, az Aegon Alapkezelő Zrt. elnöke. Szerinte a magyar gazdaság súlyos strukturális problémákkal küzd, amelyeket az IMF-csomag nem tud megoldani. Nem jelent megoldást az euró bevezetésének felgyorsítása sem, mert ezt az ötletet elvetette az Európai Unió. Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, az eurózóna tagországai nevében kijelentette: egyetlen belépési kritérium enyhítésével sem értenek egyet.

A tavaly október óta folyamatosan gyengülő forint, a magas forint alapkamat és a magas kockázati prémiumok miatt egyre több háztartás számára jelenthet problémát a hitelek törlesztése. Ilyen esetben viszont nem csak a lakás eladása az egyetlen kiút.

A tavaly óta folyamatosan gyengülő forint legnagyobb károsultjai talán a devizahitelesek.  A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt középárfolyam szerint 2008. július. és 2009. március között a svájci frankkal szemben 42 százalékot, az euróval szemben 31 százalékot, a japán jennel szemben 87 százalékot gyengült a magyar fizetőeszköz.

A forint mélyrepülése két szempontból jelent problémát az erős forint idején eladósodott devizahitelesek számára. A bankok mind a hátralévő tőketartozást, mind a havi törlesztő részleteket devizában határozzák meg. Ha gyengül a forint a hitel devizaneméhez képest, akkor emelkedik a forintban fizetendő havi törlesztő részlet, és nő a fennálló tőketartozás is, annak ellenére, hogy az ügyfél rendesen törleszt. A havi törlesztő részletet emellett növelheti még, ha a hitel kamatperiódusa ebben az időszakban jár le és a megnövekedett kockázati prémiumok miatt a bank is emeli a hitel kamatát.

Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint bank és az ügyfél közös érdeke, hogy az ügyfél tudja törleszteni a hitelét, így ha az ügyfél megnövekedett törlesztő részleteket nem tudja fizetni, érdemes jeleznie a banknak, de még a késedelembe esés előtt.
Nem a lakás áron aluli eladása az egyetlen kiút – hansúlyozza Bánfalvi László. A szakember szerint számos más megoldás létezik. Ilyen lehet a futamidő meghosszabbítása, a kamat kedvezmény, rögzített, fix havi törlesztőrészlet megállapításának, fizetési halasztásnak vagy akár előtörlesztésnek, illetve a devizanem átváltásának kérelme is.

Futamidő meghosszabbítás

A futamidő meghosszabbítása, vagyis az alacsonyabb törlesztőrészlet, akkor jelenthet megoldást, ha az ügyfél jövedelmi viszonyai nem változtak jelentősen. A futamidő meghosszabbításának a feltétele, hogy az ügyfél – vagy egyes pénzintézeteknél az adóstárs – életkora a hitel lejáratakor ne haladjon meg egy adott szintet. A leggyakoribb felső életkori határ a 65-70 év.

A lehetséges hosszabbítás mértékének is vannak azonban korlátai: a futamidő maximális hossza általában 25-35 év körül alakul, tehát az ilyen hosszú futamidejű szerződéseket nem, vagy csak minimálisan lehet tovább hosszabbítani. Emellett azzal is számolni kell, hogy bár a futamidő meghosszabbításával a havi terhek ugyan csökkennek, de a teljes visszafizetett összeg magasabb lesz, hiszen a teljes futamidő alatt visszafizetett kamat összege is nőni fog.

Tőkemoratórium és kamatkedvezmény

Ha az ügyfélnek csak átmeneti segítségre van szüksége, kérhet tőkemoratóriumot. Ebben az esetben meghatározott ideig csak kamatokat fizet a banknak, így a havi díj a tőketörlesztés összegével csökken. A moratóriumot maximum 1 évig lehet igénybe venni, és ezalatt az időszak alatt nem csökken a tőke összege.
Hasonló megoldás a kamatkedvezmény: ebben az esetben maximum fél évig, alacsonyabb kamatot kell fizetni, ami szintén alacsonyabb törlesztő részleteket jelent.

Mind a tőkemoratórium, mind a kamatkedvezmény esetén viszont az elmaradó részleteket a türelmi idő lejártával az ügyfélnek ki kell fizetnie a banknak, amit általában a törlesztő részletbe építenek be. 

Fix törlesztés forintban

Az árfolyam gyengülése okozta törlesztőrészlet-emelkedést az úgynevezett „forintban fix törlesztés” igénybevételével is meg lehet állítani. Ebben az esetben a bank adott ideig egy rögzített árfolyam mellett számolja ki a törlesztő részleteket, így az ügyfél ebben az időszakban minden hónapban ugyanakkora forintösszeget törleszt az árfolyamtól függetlenül. Az árfolyam mozgásokból adódó eltérést azonban az időszak végén egy további havi törlesztő részlet befizetésével kell kiegyenlíteni.

Fizetési halasztás

Amennyiben viszont az ügyfél jövedelmi körülményeiben jelentős változás történik, akár munkanélkülivé válik, vagy csökken a munkabére, fizetési halasztást kérhet a banktól. A halasztás mértéke és feltételei bankonként és hiteltermékenként eltérhetnek, a legjobb esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget (tőke, kamat, díj) felfüggeszti, hogy ezalatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait.

Elő- vagy végtörlesztés és devizanem-átváltás

A forint gyengülésének másik aspektusa a hátralévő tőketartozás megnövekedése. Ez a bankok számára jelent kockázatot, mivel a fedezetül szolgáló ingatlan értékét – főleg az ingatlan értékéhez képest nagyarányú hitelek esetén – meghaladhatja a tőketartozás. Ezt pótfedezet bevonásával vagy előtörlesztéssel orvosolhatja a pénzintézet, erre azonban csak akkor van lehetősége, ha a hitelszerződésben ezt előre rögzítették.

Ez a lehetőség azonban nagyon alapos körültekintést igényel – figyelmeztet Bánfalvi László –, hiszen az előtörlesztéssel illetve a devizanemváltással ugyan csökkenhet a devizahitel törlesztő részlete, de mérlegelni kell, hogy az eredeti és a jelenlegi árfolyam különbsége miatt adódó többlet tőketörlesztés, illetve a váltás költségei kisebbek-e, mint a törlesztő részlet csökkenéséből adódó megtakarítás.

Végső lehetőség: lakáseladás

Ha a hitelfelvevő 90 napon belül nem fizet, a banknak jogában áll felmondani a hitelszerződést, és visszakérni a fennálló tőketartozást. Ez több módon történhet: korábban megkötött vételi opció érvényesítésével, végrehajtáson kívüli árveréssel, a követelés eladásával. Ez azonban egy hosszú, több hónapot is igénybe vevő procedúra, amelynek során az ingatlant nem biztos, hogy sikerül piaci áron értékesíteni. Ezért ilyen esetben a bajba jutott ügyfél számára Bánfalvi László szerint előnyösebb, ha saját maga keres egy kisebb, olcsóbb lakást és piaci áron értékesíti a régit, majd a lakásárak különbözetéből visszafizetheti, vagy elfogadható szintre csökkentheti tartozását.

A legnagyobb hazai banknál 2008 utolsó negyedévében közel 180 milliárd forinttal, 2420 milliárdra nőtt a lakossági betétállomány, ami az emberek ésszerű magatartását, egyúttal töretlen bizalmát tükrözi. Az idei év első két hónapjában változatlanul nagyobb az érdeklődés a kockázatmentes megtakarítási formák iránt: lakossági betétekbe és kötvényekbe, forintban kifejezve 430 milliárd áramlott.

Az OTP Bank ennek bázisán március 10-ével folytatja 2007-ben elindított átfogó megtakarítás-ösztönző programját - tájékoztatott Illés Zoltán, a Lakossági Igazgatóság vezetője. Elmondta: a program keretében, korábbi bejelentésének megfelelően, hazai valutában és külföldi devizanemekben egyaránt attraktív árazású lekötési lehetőségekkel lép piacra a bank. Három hónapos forint lekötéssel a jegybanki alapkamatot jóval meghaladó, kétszámjegyű fix hozam realizálható.

Az OTP Bank Tavaszi Megtakarítási Programjában a lakossági forint számlákhoz kapcsolódóan 3 hónapos lekötési lehetőségeket kínál. Annak, aki növeli 2009. március 5-i megtakarítási állományát, évi 11% fix kamatot fizet a bank 1 millió forint vagy afölötti új forrás lekötése esetén. Emellett bónusz kamat jár azoknak, akik növelték megtakarítási állományukat a téli Bizalom Megtakarítási Programban és adott számlájukon rendelkeztek Bizalom Extra lekötéssel. Ők 11,50% éves kamatra számíthatnak 1 millió forint vagy afölötti betétlekötés esetén. A bank azoknak is kínál kedvező betétlekötési lehetőséget, akik nem tudják megtakarításukat növelni: számukra 1 millió forint felett, bizonyos feltételek teljesülése esetén, 10,50% éves kamatot fizet az OTP Bank.

A hitelintézet azok számára is kedvező kondíciókkal kínál betételhelyezési lehetőségeket, akik dollár vagy euró megtakarításban gondolkoznak. A három hónapos Bónusz Extra dollár és euró betétekkel a bank azon ügyfelei, akik részt vettek a téli Bizalom Megtakarítási Programban és adott számlájukon rendelkeztek Bizalom deviza Extra lekötéssel 3 000 euró vagy afölötti összeg elhelyezésével évi fix 5,00%-os, 4 000 dollár vagy afölötti összeg elhelyezésével évi fix 2,80%-os hozamot is realizálhatnak. A Tavaszi Megtakarítási Program teljes időszaka alatt új devizaszámlát nyitók esetében a bank 3 hónapon keresztül díjmentes számlavezetést biztosít.

A hiteltermékeknél az OTP Bank saját hatáskörben ismételten, egy hónappal, március végéig meghosszabbította a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás szerinti, a devizahitelesek terheinek csökkentését célzó kedvezményes megoldások igénybevételének határidejét.

Ezenkívül a piaci folyamatokhoz és az ügyféligényekhez alkalmazkodva, új termékvariánsokkal bővült az euró alapú hitelek termékpalettája. A forintban fix törlesztésű termékvariáns a törlesztőrészletek kiszámíthatóságát célozza. Az 1 évig forintban fix törlesztőrészletek az árfolyamértékek esetleges szélsőséges ingadozásából adódó törlesztőrészlet-változás ellen nyújthatnak hatékony védelmet az OTP Bank ügyfelei részére. Az új euró alapú lakáshitelek hiteldíja 9,50% (7,46% ügyleti kamat és 2,04% kezelési költség). A Lakástakarékkal és egyéb banki szolgáltatásokkal kombinált termékcsomag esetén az első hat hónapban a hiteldíj 9,02% (7,46% ügyleti kamat és 1,56% kezelési költség).

A tartozások tavaly óta csaknem a duplájukra emelkedtek. Mi tehetnek, akik jenben vettek fel hitelt?

Tuza Máté befektetési tanácsadó nem sok jó hírrel szolgált: "A jen a legkockázatosabbnak mondható devizanem, amiben az utóbbi időben el lehetett adósodni" - árulta el. "Magyarországon a legtöbb bank - kettő kivételével - nem is vállalta a kockázatot, hogy japán jen alapon vállaljon hitelezési tevékenységet. A szakemberek már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy japán jen alapon kockázatos hitelt adni. Akik korábban ilyen hitelt felvettek, azoknak most a tőketartozása a japán jen forinthoz viszonyított erősödése miatt majdnem a duplájára is emelkedhetett forintban" - mondta a befektetési tanácsadó. S hogy ez számokban mit jelent? "Ha például valaki nyáron felvett tízmillió forintot, az most körülbelül 18 millió forinttal tartozik. Ennek az az oka, hogy nyáron 140 forint körül lehetett kapni egy japán jent, míg most 250 forintba is kerül. Szerencsére az ügyfeleknek csak egy kisebb százaléka vett fel korábban, ebben a kockázatos devizában hitelt" - tette hozzá.

Pontos számadatokkal nem szolgálhatott arról, hány adóst érinthet ez Borsodban, szerencsére azonban nem tömegekről van szó. De van-e kiút számukra? Mit tehetnek, akik ilyen helyzetbe kerültek? "A jen alapú hiteleket jelen helyzetben nem érdemes kiváltani, mivel a tőketartozás akár a duplája is lehet a korábban felvett hitelösszegnek. Kiváltás esetén így az ügyfél realizálná az árfolyamveszteséget, ráadásul nem találna alacsonyabb törlesztőrészletű megoldást. Most mindenképpen célszerű várni, és kedvezőbb jen árfolyam, megfelelő forinterősödés mellett érdemes csak váltani."

Tuza Máté elmondta, hogy a jen-hitelesek legfőképpen a forint gyengülésének köszönhetik nehéz helyzetüket, ám a törlesztőrészletek nagymértékű ingadozására is föl kellett volna hívni az ügyfelek figyelmét. Ha mindez nem volna elég, hozzátette még: "Ami most még problémás lehet a jen hiteleknél, az a fedezet kérdése. Azok az ingatlanok, amelyek elbírták a tíz milliós terhet, lehet, hogy a 18 milliót már nem bírják el. Ilyenkor a bank kérheti egy másik ingatlan bevonását is az ügyletbe. Kérdés, hogy ezt a szabályt mennyire fogják szigorúan venni a bankok."

A tokiói tőzsde is történelmi mélyponton zárt a napokban, sőt, talán a bedőlése is fenyeget. Vajon hatással van-e mindez azokra, akik jen alapú hitel törlesztőrészleteit nyögik?

"Természetesen igen" - válaszolta Dr. Fellegi Miklós, a Miskolci Egyetem Pénzügyi Tanszékének egyetemi adjunktusa. "De a japán gazdaság elég erős" - folytatta. "Először is: a tőzsde bedőléséről kár beszélni mindaddig, míg be nem következett. Addig ez csak esetlegesség. És bár a jen árfolyama és a tőzsde között van összefüggés, de akár a kettő ellentétes mozgása is elképzelhető. Pusztán ez alapján tehát nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni" - magyarázta. "Ráadásul válság idején a normál, matematikai modellek, szabályok egyszerűen nem működnek." Dr. Fellegi Miklóstól megtudtuk, hogy tavaly Magyarországon hatezer milliárd forint volt a kihelyezett hitelek összege. Ez a szám idén már nyolcezer milliárd, pusztán a forint gyengülése miatt. "A hitelek hazánkban legnagyobbrészt svájci frank alapúak. A japán jen a kölcsönöknek csak igen kis hányadát teszi ki." Ez persze nem nyújt vigaszt mindazoknak, akiknek törlesztőrészleteik mára az egekbe nőttek.

"A jen árfolyam-csökkenésének hatása attól függ, hogy mihez képest csökkent. Ez sem viselkedik másként, mint bármely egyéb deviza" - mondta az egyetemi adjunktus. "Mert igaz ugyan, hogy a dollárhoz képest zuhant a jen-árfolyam, a forinthoz képest azonban éppenséggel nőtt. Ilyen egyszerű. De hogy mi lesz, azt nem lehet megmondani."

Budapest - Áthidaló kölcsönnel támogatnák a bajba jutott lakáshiteleseket. A mentőöv azonban csak azután érkezhet, hogy a törvényt az Európai Bizottság jóváhagyja, a jogszabály pedig az azt követő 15. napon lép hatályba.

 

A bankokkal folytatott egyeztetése után ismertette a kormány azt a törvénycsomagot, amelyet a lakáshitelesek megsegítésére fordítanának. Azok az álláskeresők részesülhetnének az áthidaló kölcsönből, azaz az állami mentőövből, akik 2008. szeptember 30-a után veszítették el munkájukat. A kölcsönnek persze további feltételei is vannak, a kérdés az, vajon tudja-e az adós a terheket később is vállalni. Lapunk megkeresett néhány bankot, bővebb információkat a gyakorlati teendőkről azonban még nem tudtak adni. Ennek egyik oka talán éppen az, hogy bár a szabályozás a bankok és a kormány egyetértésén alapul, a lehetőség csak akkor nyílik meg, ha az Európai Bizottság jóváhagyja azt.

A korábban felvezetett koncepciókkal szemben a legfontosabb különbség az, hogy a bankok nem a törlesztőrészletek átmeneti mérséklésével segítenének a bajba jutott adósokon, hanem olyan áthidaló kölcsönt kapnának, amelyre az állam készfizető kezességet vállalna. Ezzel a meglévő lakáshitel továbbra is egy működő kölcsön volna, amelyet nem kellene átminősíteni, s így sok járulékos problémától és költség alól mentesülne az adós.

De ki vehetné igénybe az áthidaló kölcsönt? Az alapgondolat nem változott, vagyis azok vehetnék igénybe, akik álláskeresők, és mindent megtesznek azért, hogy munkát találjanak, vagyis szorosan együttműködnek a munkaügyi központtal. Azok volnának jogosultak továbbá, akik lakóingatlan vásárlására, építésére, korszerűsítésére vettek fel kölcsönt, és annak mértéke nem haladja meg a húszmillió forintot. Feltétel még, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan legyen az álláskereső bejelentett lakhelye. Kizáró ok lehet, ha valaki a tartozást kilencven napon túl, a minimálbért meghaladó mértékben halmozta fel még azelőtt, hogy elveszítette volna az állását.

Lakáscélú hiteleknél a havi törlesztőrészletnek legalább tízezer forintnak kell lennie, amíg az életbiztosítással vagy lakástakarékkal kombinált hiteleknél a megtakarítási összeget illetve a biztosítási díjat kell megfizetni két éven keresztül. Az áthidaló kölcsön törlesztését a folyósítástól számított két év múlva kell megkezdeni, és annak futamideje legfeljebb 10 év lehet, de nem haladhatja meg a lakáshitel futamidejének lejártát.

Az állam készfizető kezessége annyit tesz, hogy azt visszafizeti a banknak, majd a tartozást adók módjára hajtja be az adóson.

Az európai fogyasztói bizalom történelmi mélységeket ért el 2008-ban, az 1-től 10-ig terjedő skálán az egy évvel korábbi 4,9-ről 4,3 százalékra esett vissza – derül ki a Cetelem Körkép 2009 című, 13 országra kiterjedő felmérésből.

A magyarok pedig különösen pesszimistának számítanak az európai átlaghoz viszonyítva is: nálunk 2,9 ponton áll a mutató, ennél egyedül Portugália produkált alacsonyabb értéket. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a gazdasági válság ellenére a magyar lakosság nem tervezi drasztikusan visszafogni a fogyasztását: borús közhangulatunk ellenére mi nyilatkoztunk úgy a legnagyobb – 84 százalékos – arányban, hogy az idén növelnénk a fogyasztásunkat, ezzel párhuzamosan pedig a megtakarítási szándék nálunk a legalacsonyabb.

Ami pedig a fogyasztási hitelek piacát illeti: tavaly egyedül Spanyolországban csökkent az állomány, ám a közép-európai államok – köztük Magyarország – látványosan fejlődnek. Hazánkban a fogyasztási hitelek állománya tavaly elérte a 11,87 milliárd eurót, ez 38,2 százalékos bővülést jelent a bázishoz képest.

(Igaz, a figyelemre méltó megugrásban jelentős szerepet játszott a devizaalapú hitelek forintgyengülésből eredő átértékelődése is.) Ezzel az egy háztartásra jutó fogyasztásihitel-állomány eléri a 3124 eurót – mai árfolyamon számolva hozzávetőlegesen 950 ezer forintot – Magyarországon, ez már az európai átlag kétharmadának felel meg.

Az adó és járulék csökkentés önmagában nem oldja meg a foglalkoztatottság növelésének problémáját. Nem jutnak könnyebben munkához az alacsony iskolai végzettségűek, a halmozottan hátrányos helyzetűek — jelentette ki a Szociális és Munkaügyi Miniszter. Szűcs Erika kedden a szolnoki Hozam Klubban ismertette a kormányzat válságkezelő tervét.

Ennek egyik központi eleme a foglakoztatás növelése. Ezt szolgálja az adórendszer átalakítása, mely a járulék terhek mellett a munkát végzők adóját csökkenti. De szociális rendszert is úgy alakítják át, hogy az munkára ösztönözzön. A verseny és közszféra mellett egy harmadik foglalkoztatási módot igyekeznek kialakítani. Ez az út a munkához program, melyben foglalkoztatás és a szociális juttatások váltják egymást, úgy hogy egyre nagyobb teret kap a munka.

A pénzügyi stabilitásról szólva a miniszter kiemelet: az IMF-hitel jövő tavaszig megoldotta a költségvetés finanszírozási gondjait. Az Európai Uniótól kapott hitel pedig önerőként szolgál az uniós támogatásokhoz. De az EU forrásokra támaszkodva élénkítenék a beruházásokat és a vállalkozásokat. Segíteni kívánják a nehéz helyzetbe került állampolgárokat is. Ezt célozza a devizahitelesek támogatása is.

A hitelállomány az árfolyamhatás miatt emelkedett. A lakossági kölcsönök 65 százalékát svájci frankban jegyezték.

Rendkívüli módon megviseli a hazai háztartások pénzügyi mérlegét a 200 forint környékén ingadozó svájcifrank-árfolyam: a szektornál kinn lévő hitelek állománya ugyanis csak januárban majdnem 650 milliárd forinttal emelkedett, ehhez hasonló növekedésre eddig még nem akadt példa. A kimutatott emelkedésnek ugyanakkor csak négy százaléka eredt új hitelfelvételből, a többi – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint – leginkább árfolyamhatásból jött össze. A főleg a forintgyengüléssel magyarázható megugrás miatt a hónap végén már 8369 milliárd forinttal tartoztak a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfelek, amellyel szemben majdnem 1000 milliárd forinttal kevesebb betét állt.

A frank – és persze az euró – kurzusának „elszabadulása” átrendezi a lakosági hitelportfólió denominációs összetételét is: a jegybank statisztikái szerint most már a lakossági kölcsönök alig több mint harminc százalékát tartják nyilván hazai fizetőeszközben a hitelintézetek, ellenben az alpesi devizában kimutatott tartozások aránya közelíti a 65 százalékot.

Pedig a banki forrásbevonás nehézségei már szemmel láthatók az új kihelyezések alakulásán: a háztartások devizában denominált nettó hitelfelvételének 41,7 milliárdos összege már harmadik hónapja közel azonos értéket mutat, s ez jelentősen elmarad a tavaly nyár végéig megszokott havi értéktől. A forintkölcsönök lassú térnyerésére utal viszont, hogy az előző havi nettó törlesztéshez képest január már 7,5 milliárdos hitelfelvételi többletet hozott. A forintbetéteknél a szezonálisan igazított adatok 105,6 milliárdos nettó elhelyezést mutattak, a devizánál viszont 47,2 milliárdra rúgott a nettó betétkivonás összege, ez nyilván szintén az árfolyamok alakulásával magyarázható. Az viszont biztos, hogy az utóbbi hónapok nagy betételhelyezési kedve ellenére az állomány nem tud lépést tartani a hitelekével: a januári mennyiség ugyan 15,3 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit, ám a hiteleknél 35 százalékos megugrást mutatott ki az MNB.

 Mind a fogyasztási, mind a lakáscélú forinthitelek átlagos kamatlába érezhetően emelkedett januárban a háztartási szektornál: előbbieknél a kimutatott érték 127 bázisponttal, 23,47 százalékra ugrott. Az euróhiteleknél ugyanakkor nem történt jelentős változás. Ami pedig a betéti oldalt illeti: bár a bankok által kínált kamatok még mindig magas szinten mozognak, az átlagos érték januárban majdnem egy százalékponttal esett.

Rengeteg autóhirdetést lehet látni mostanság, amelyeknél egy fillér sem kell fizetni az új járgányért, csak a hitelt kell átvállalni, hiszen a magát túlvállaló tulajdonos a forint gyengülése miatt már nem tud tovább fizetni, szabadulna az autótól, csak vigye valaki – a hitellel együtt. Elképzelhető-e hasonló a lakáspiacon? Hónapok óta, mióta tart a nagy gazdasági recesszió időről-időre előkerül, hogy vajon Magyarországon mikor indulnak el a tömeges lakáshitelbedőlések, mint ahogy az Egyesült Államokban, illetve egyes nyugat-európai országokban ez már megtörtént. Egyelőre azonban a kényszerértékesítések – sokak szerint szerencsére – nem indultak még el, hiszen a hosszú évtizedekre eladósodott tulajdonosok is, ha nehezen is, de mindent megmozgatnak azért, hogy ne kelljen kiköltözni otthonukból.

Szerencse az egyébként viszonylag szerencsétlen helyzetben, hogy úgy tűnik, egyelőre senkinek nem érdeke, hogy tömeges árverezések és kiköltöztetések legyenek a hazai ingatlanpiacon. Erre utal a kormány nemrég bejelentett segélycsomagja az önhibájukon kívül szorult helyzetbe került lakáshitelesek terheinek részleges könnyítéséről, illetve több bank saját maga is felajánlotta fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleinek, hogy partner a hitel átütemezésében, illetve a törlesztések átmeneti mérséklésében, vagy felfüggesztésében. A magyar lakástulajdonosok egyrészt roppantmód ódzkodnak a bérlakásoktól – ami nyugaton teljesen természetes, sőt – illetve, ha hitelről van szó, minden mást bedöntenek, csak a lakás maradjon meg. Nyilván persze sokkal könnyebb megszabadulni egy áruhiteltől, vagy éppen egy hitelkártya tartozást bedönteni, mint a saját otthont felszámolni.

Fontos szempont azonban az is itthon, hogy a lakás – főleg ha már ki van fizetve – szükség esetén terhelhető, vagyis átmeneti pénzzavar estén viszonylag egyszerűen felvehető rá jelzáloghitel – bár az Egyesült Államokhoz képest ennek az aránya jóval kisebb hazánkban, éppen az ingatlan esetleges elúszásától való félelmek miatt. A nagy kiköltöztetési boomtól egyelőre úgy tűnik, nem kell tartani. A mostani piaci helyzetben úgy néz ki, hogy a bankoknak sem érdekük, hogy óriási lakáskészleteket halmozzanak fel – annyira nem tűnik erősnek most a hazai befektetői környezet, hogy tömegesen vásárolják fel ezeket tőlük.

A mostani helyzetben előnyös is lehet a hosszú hitelfutamidő a lakások esetében, hiszen – remélhetőleg – a forint mélyrepülése nem 20-30 évig fog tartani, sőt talán pár év múlva a forintról már csak, mint múlt időről kell beszélni. Kérdés ugyan, hogy az EU mikor szánja meg a közép-európai országokat, és engedi be az euró övezetbe, azonban ha ez elkövetkezik, a mostani igen gyakran emlegetett árfolyamkockázat – a hitelek euróra való átváltása után – szinten nem fog a továbbiakban problémákat okozni. Így a bankok is rugalmasabbak, könnyebben nézhetnek el pár hónap fizetési nehézséget, főleg akkor, ha van remény a későbbi fizetésre, illetve az eddigi hitelmúltja viszonylag problémamentes az ügyfélnek.

A Raiffeisen például elébe megy a problémáknak, és a jelentősen megnövekedett törlesztő részletű ügyfeleivel kvázi proaktívan, telefonon egyezteti, hogy szükségük van-e valamilyen segítségre, vagy halasztásra a hitel törlesztésével kapcsolatban. Problémás lehet azonban az a helyzet, ami sajnos nem is kevés háztartásra jellemző Magyarországon, amikor a törlesztő részletek nemes egyszerűséggel meghaladják a havi bevételeket. Ilyenkor könnyen és gyorsan lehet adósságspirálba kerülni, ahonnan nem mindig egyszerű a kiút.

Éppen ezért, ha úgy érezzük, hogy veszélybe kerülhet a lakás, meg kell fontolni a kisebbre való cserét, vagy éppen az eladást. Utóbbi azért is érdemes, mert az árverésen ritkán szokták megadni a teljes értéket, sokkal jellemzőbb a 60-70 százalékos vételár, vagyis az a helyzet is előfordulhat, hogy a lakás elkel, ám még mindig marad a hitelből – éppen ezért javasolja sok szakértő a banki árverés lehetőség szerinti elkerülését.

Heti öt forintjával törlesztik providentes gyorshiteleiket - így döntött 23 adós a Békés megyei Gyulán, tiltakozásképpen. A márciusi törlesztő részletet - fejenként 20 forintot - szombaton fizették be a gyulai postán. Mali Zoltán drávapiski polgármester, az akció egyik kezdeményezője a Független Hírügynökségnek elmondta: hétfőn másokkal együtt feljelentést tesz a Provident ellen, a március elsején életbe lépő uzsora törvény alapján.

A kormány javaslata szerint az állam két évre részleges garanciát nyújtana a lakásvásárlási, és a -felújításra felvett jelzálogkölcsönökre, ha az adós munkanélküli lett, és kéri a segítséget.

A bankok javaslatára nemcsak a lakásvásárlási hiteleket, hanem a felújításra felvett jelzálogkölcsönöket is garantálná két évre az állam, ha az adós munkanélküli lett, és kéri ezt a segítséget - tudta meg a Napi Gazdaság.

A kezességvállalásról szóló törvényt a jövő héten fogadhatja el a parlament, a hatályba lépéshez azonban még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia a javaslatot, az állami garancia a bankok számára támogatásnak minősül ugyanis.

Addigra pontosítják a tervezet azon részét, amely szerint ha a hitelt párok vették fel és csak egyikük veszítette el az állását, már akkor is élhetnének a lehetőséggel. Vannak tervek arra is, hogy ellenőrizzék: a jogosultnak tényleg csak egy ingatlana van - ez az egyik feltétele ugyanis az állami garanciának.

Az adós a szerződés módosításakor felhatalmazást adna bankjának, amely ennek birtokában kikérheti az ügyfelére vonatkozó összes földhivatali adatot.

Ilyen a jenhitel: havi 23 ezer forintnál kezdődött törlesztés, ma 98 ezer forintot kell fizetni. Egy ideig bírják a törlesztést az adósok, ám a bank nem magyarázza el a változás okát, csak küldi a számlákat. Pénzügyileg „háborús” helyzet alakult ki - fogalmaznak néhányan.

A piaci érték 70 százalékánál hirdeti meg a házat a kikiáltó. Ha azonban az árverésen nincsenek ajánlatok, újabb 70 százalékkal lehet süllyeszteni a kikiáltási árat. Az adós nincstelenné válhat percek alatt. Ezért fontos, hogy a bankok adjanak 90 napot az adósnak a ház értékesítésére. Lehet, hogy a 15 milliós házat csak 11 millióért adja el, de még mindig jobban jár, mint ha 3 millióért kótyavetyélik el, és beavatkozni sem tud.

A higgadtság fontos az adósok esetében – mondja Boros Zoltán végrehajtási szakértő. Fogadják el a kisebb veszteséget, semhogy utcára kerüljenek nincstelenül. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője mindamellett az együttműködést javasolja: az ügyfél próbáljon együttműködni a pénzintézettel. Igaz: esetenként a bank viselkedése kifogásolható.

Czirmes György ügyvéd próbapert indított egy bank ellen. Logikája: a hitel felvétele után olyan változások következtek be, amilyenekre egyik szerződő fél sem számíthatott. Ezért mind a két félnek engednie kell a szerződés utólagos módosításakor. Binder István PSZÁF-szóvivő ennek kevés esélyét látja.

Az elmúlt húsz évben hatalmas adót fizetett a magyar társadalom a bankok konszolidációra – idézte fel a múltat Boros Zoltán. Csak a Postabank 200 milliárdjába került az adófizetői körnek. Most nyereségesek a bankok. Talán nekik is rugalmasságot kellene tanúsítaniuk most, az emberek konszolidálásában.

Pénzügyi szolgáltatást is lehetne szervezni a banki károsultak megsegítésére. Ebben az esetben a pénzügyi szervezet vegye meg úgy a házat, hogy ne költöztesse ki a bent lakót, hanem találjanak olyan megoldást, törlesztéshalasztással, átütemezéssel, amely még elviselhető az adósnak, és nyereséges a cégnek - hangzik egy javaslat.

A pénzügyi „háborút” nem lehet veszteség nélkül megúszni; a veszteség csökkentésére kell törekedni, a túlélés érdekében – derült ki a károsultak és a szakemberek nyilatkozataiból.

Meg kell vizsgálni, hogy a meglévő törvények mellett a jegybank és a pénzügyi felügyelet eleget tett-e feladatainak - vélekedett a kormánypárti politikus a pénzügyi, gazdasági válsággal kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a magyar háztartások jelzáloghitel állománya 5 958 milliárd forintot tett ki 2008. december 31-én. A devizahitelek térnyerését jellemzi, hogy az újonnan kihelyezett jelzáloghitelek 80 %-át, a teljes állomány 64 %-át a svájci frank, az euró és a jenhitelek tették ki az év végén. A forint idén tovább gyengült ezekhez a devizákhoz képest, ezért kiszámoltuk, hogy átlagosan mennyivel nőtt a devizaadósok fennálló tartozása 2009-ben.

A devizahitelek tavalyi záró állománya 3 813 milliárd forintot tett ki, ami a félmillió magyar devizahiteles ügyfélre vetítve átlagosan 7,62 millió forintos tartozást jelent. A forint a frankhoz és az euróhoz képest egyaránt közel 13 %-ot gyengült 2009-ben, egy japán jenért pedig 18,16 %-kal kell többet fizetni, mint az év végén.

A devizahiteleken belül körülbelül 90 %-ra tehető a frankhitelek aránya, 9 %-ra az euró hiteleké, míg a hitelfelvevők 1 %-a jenben adósodott el. A súlyozott árfolyamváltozás ennek megfelelően 12,89 %-os növekedést mutat a január elsejétől eltelt időszakban.

7,62 millió forintos átlagos devizahitelt feltételezve ez azt jelenti, hogy az adósok fennálló tartozása 2009-ben 928 246 forinttal emelkedett.

Csalók ígértek hiteleket ózdi embereknek és elkérték irataikat. A károsultak pénzt nem láttak, csak a törlesztési értesítés érkezett meg címükre. 

A csalók három ózdi nőtől kérték el az irataikat azzal az ígérettel, hogy segítenek részükre személyi kölcsönt intézni. Ennek fejében csak annyit kértek, hogy a hitelből különböző összegeket kaphassanak. A csalók végül azt mondták, hogy nem sikerült hitelt szerezni.

Ezt követően néhány hónap múlva a sértettek banki fizetési felszólításokat kaptak, miszerint hiteltörlesztési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A gyanúsítottak különböző ózdi műszaki és bútorüzletekben használták fel a kölcsönkért iratokat, ahol áruvásárlási gyorskölcsönöket igényeltek azok segítségével.

A két gyanúsított két pénzintézetet károsított meg tevékenységével, az egyik baknak több mint 400 000 forint, a másiknak pedig több mint 100 000 forint anyagi kárt okoztak – közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.