Pénz hitelezése:
Pénzt leggyakrabban a bankok hiteleznek, magánszemélyeknek vagy cégeknek. A pénz felhasználásának módját a hitelező ellenőrizheti, kikötheti (például csak lakásvásárlásra használható fel). A bank a szerződésben rögzített összeget készpénzben az adós rendelkezésére bocsátja, vagy jóváírja számláján. Ezek a hitelek lehetnek személyi hitelek vagy reálhitelek.
Személyi hitelek esetén a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét, és ettől teszi függővé a biztosíték igényét. A jó pénzügyi helyzetben lévő ügyfelek (magas fizetéssel rendelkező, nagyösszegű lekötött pénzze vagy kötvénye van a banknál, stb.) esetében a bankok eltekinthetnek a vagyoni fedezet kikötésében, míg a gyengébb anyagi helyzetben lévőknél fedezetet köthetnek ki. Ez alapján három csoportra bonthatjuk:
Biankó hitelek, ahol a hitelező az adós üzleti lehetőségeit, feltételeit, fizetőképességét, bonitását és egyéb vagyoni feltételeit ismerve nem köt ki biztosítékot és kezességet. Ezen belül is megkülönböztethetünk három fő csoportot:
Üzemviteli hitelek: a vállalkozás működtetéséhez szükséges készletek, követelések finanszírozását szolgálják rövidtávon (például likviditási hitel), futamideje maximum 1 év.
Szezonális hitelek: a cég időszakos többlet pénzigényét szolgálják, a cash-flow kiegyenlítése a célja.
Kishitelek: főként a lakossági fogyasztás finanszírozásának területén jelentős. Lehet egyéni hitel, mely pénzügyi gondot old meg a bérből és fizetésből élők esetében, vagy lehet árukészlet-hitel, mely a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában segít.
Kezes hitelek: ezeket a hiteleket egy harmadik fél kezességvállalása mellett lehet igénybe venni. A felvett hitelért, az adós és a kezes egyetemlegesen felelnek. Két formája létezik:
Egyszerű kezességvállalás: a kezes akkor vállalja a fizetési kötelezettség teljesítését, ha az adós nem teljesíti azt.
Készfizetői kezességvállalás: ebben az esetben a kezes közvetlenül az adós helyett vállalja a kezes fizetés teljesítését.
Váltóleszámítolási hitelek: amennyiben a hitelező a váltó lejárta előtt szeretne pénzéhez jutni, akkor a bank részére eladhatja a váltót.
Reálhiteleknél a bankok a hitelnyújtás időpontjában speciális vagyoni fedezetet kötnek ki. Ezek a következők lehetnek:
Kézizálog vagy lombardhitelek: ingóságok elzálogosításával lehet a hitelhez hozzájutni, a zálogtárgy a hitel fedezete. A hitel összegét a zálogtárgy minősége és mobilizálhatósága határozza meg. A zálog lehet értékpapír, életbiztosítási kötvény, áru, stb. A hitelnyújtás általában egy éven belüli.
Cessziós hitelek: az adós követelést engedményez a bank javára, mivel a bank megelőlegezi a számlakövetelést vagy annak egy részét.
Jelzáloghitel: hosszúlejáratú hitelezéskor alkalmazott ingatlanos hitelfedezet, ilyenkor a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank, mert a telekkönyvi hivatalnál tesz jelzálogbejegyzést.
Közösségi kölcsön, p2p hitel: a kölcsönadók és kölcsönfelvevők között közvetlenül történő pénzkölcsönzés, a pénzügyi intézmény kihagyásával
Áru hitelezése
Áru hitelezése esetén az áru az adós birtokába jut, és azt csak bizonyos idő elteltével kell kifizetnie.
Árut nem feltétlenül a tőkeerősebb cég hitelez a kevésbé tőkeerősnek: áruhitelezés az is, amikor egy szállító beszállítja egy nagyáruházba a termékeit, a nagyáruház pedig csak 90 nappal később fizet. (Ilyenkor szokás faktorálást alkalmazni, hogy a szállító azonnal a pénzéhez juthasson, és újra a termelésbe fektethesse be.)
Az áruhitelezéshez kapcsolódó speciális fogalom a váltó.
Szolgáltatás hitelezése:
Akkor beszélünk szolgáltatás hitelezéséről, ha a teljes ellenértéket a szolgáltató csak bizonyos idő múlva kapja meg a szolgáltatásért.
Hitel típusai:
Többféleképpen is lehet csoportosítani a hiteleket. A legelső, alapvető csoportosítás a fedezet szerinti:
Fedezettel biztosított hitel:
Ebben az esetben a hitelező zálogjogot szerez az adós valamely ingó vagy ingatlan (ebben az esetben jelzálognak hívjuk) tulajdonára. Ha az adós nem fizet, akkor a hitelező érvényesítheti a zálogjogot a vagyontárgyra.
A vagyontárgy lehet ház, autó, gép stb. Leggyakrabban a fedezet éppen az a vagyontárgy, amelynek megvásárlásához a hitelt igénybe vették. Az olyan hitelt, amelynek fedezete értékpapír, lombardhitelnek nevezik.
Fedezet nélküli hitel:
Ez az ún. biankóhitel, amikor a hitel visszafizetése személyes biztosítékokkal fedezett, amely lehet munkabér, vagy más, olyan korábbi pénzügyi kapcsolat, ami a hitelező kockázattűrő képessége az adós személyével kapcsolatban még elfogadható mértéket mutat. A visszafizetésért az adós a teljes vagyonával felel.
Hitel költségei:
A hitelező egy bizonyos összeget, értéket ad át egy bizonyos időre az adósnak, akinek erre az időre kamatot és költségeket kell fizetnie. A kamatok és költségek mértékét Magyarországon az egységes Teljes Hiteldíj Mutató (THM) írja le.
Ha a THM 0, akkor kamat- és költségmentes hitelről beszélünk. Ilyen hitelt általában akkor nyújtanak, ha a cél az üzleti forgalom élénkítése, minél több vevő megszerzése.
Hitelügylet szereplői:
A hitel felvevője sokszor nem egyetlen adós, hanem több cég vagy személy. Őket együttesen kötelezetteknek nevezzük.
Kötelezettek típusai:
adós – övé a tartozás elsődlegesen
adóstárs – a hitelfelvevő társa, leggyakrabban házastársa vagy családtagja, aki ugyanúgy felel a hitel visszafizetéséért, mint az adós
kezes – ha az adósok nem fizetnek, a hitelező tőlük is követelheti a tartozás megfizetését dologi adós – olyan típusú kezes, aki nem felel az egész tartozásért, csak a tulajdonában lévő vagyontárgy vagy vagyontárgyak (az általa felajánlott fedezet) erejéig
Hitelezőnek nevezzük azt a magánszemélyt vagy céget, aki pénz, áru vagy szolgáltatási hitelt nyújt az adósnak. A hitelező a hitel nyújtásáért általában kamatot számít fel.
Hitel futamideje:
Rövid lejáratú hitelek: felhasználása és visszafizetése 12 hónapon belüli
Középlejáratú hitelek: 36-48 hónapot meg nem haladó hitelek
Hosszúlejáratú hitelek: 36-48 hónapon túli hitelek
